Amikor a Sátán megkísértette a pusztában, Jézus megmutatta, hogy képes ellenállni az ördögnek, és kijelentette, hogy Istenhez ragaszkodik. Amit Ádámnak nem sikerült megtennie az Édenkertben, azt Jézus megtette a pusztában.

Amikor a Sátán megkérdőjelezte Jézus kilétét és tekintélyét, Jézus szentírási idézettel válaszolt (5Móz 8,3), tömören összefoglalva, miért nem hajlandó Atyjától függetlenül élni. Ezután, amikor a Sátán azzal kísértette, hogy kerülje ki a keresztet, és könnyebb úton-módon tegyen szert hatalomra, Jézus újabb igei idézettel szállt szembe a Sátán hatalommal és tekintéllyel kapcsolatos túlzó kijelentéseivel (6,13).

Végül a Sátán – tűzzel harcolva a tűz ellen, e harmadik kísértést egy igei idézettel is alátámasztva (Zsolt 91,11–12) – azt javasolta, hogy Jézus ugorjon le a templom legmagasabb pontjáról. Jézus nem volt hajlandó próbára tenni Istent, és az utolsó kísértésnek is úgy állt ellen, hogy a Szentírást idézte (5Móz 6,16). A Sátán meghátrált, egyelőre vereséget szenvedett Jézustól, aki úgy tudott ellenállni a Sátán próbálkozásainak, hogy alázattal alávetette magát Istennek (Jak 4,7).

A Lélek kardját, azaz Isten beszédét használva Jézus bemutatta, hogyan lehet meghiúsítani az ördög ármánykodását és kioltani az Isten gyermekeire irányuló tüzes nyilakat (Ef 6,10–17).

Jézus pedig Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélektől vezetve a pusztában töltött negyven napot, ahol az ördög megkísértette.

LUKÁCS 4,1–2