A 4Mózes 24,15–19 versekben található Bálám, a pogány próféta negyedik üzenete. Az, hogy Isten egy nem zsidó, „kívülálló” embert állít szolgálatába, azt bizonyítja, hogy az ő útjai és gondolatai tényleg meghaladnak minden emberi szándékot (Ézs 55,8). Isten egy olyan prófétát használt föl, aki egy ellenséges nép alkalmazásában állt, tehát éppen nem ezt lehetett várni tőle. De Isten bárkit és bármit föl tud használni arra, hogy megismertesse magát és terveit népével.

Bálám költői próféciája a remény sugarát csillantja meg az olvasók előtt, emlékeztetve arra, hogy el fog jönni a Messiás. A Messiás érkezésének gondolata már Ádám lázadásakor felsejlett (1Móz 3,15), aztán ígéretté vált Ábrahám és utódai számára (22,18). Jákób jövendölése pedig azt vetítette előre, hogy az ő fiáé, Júdáé lesz a királyi örökség utódja révén (49,10).

Bálám a messiási Király személyét a „csillag” és a „királyi pálca” képével jellemzi (4Móz 24,17). A Messiás fényes és ragyogó lesz, mint egy csillag. A Messiás, Jézus születésekor egy csillag jelezte születése helyét (Mt 2,1–10). A jelenések könyvében Jézus úgy nevezi önmagát, hogy „Dávid gyökere és sarja, a fényes hajnalcsillag” (Jel 22,16).

A pálca a királyságra utal. A királyok általában jogart tartanak a kezükben, amely hatalmukat jelképezi. A király feladata nemcsak az, hogy uralkodjon a nép fölött, hanem hogy gondoskodjon is róla. Következésképpen a Messiás nem csupán azért jött, hogy meghirdesse királyságát, hanem hogy gondoskodjon annak a királyságnak a népéről, és pásztorolja. Ez különbözteti meg a messiási Királyt az egykori királyoktól.

Bálám próféciája azzal zárul, hogy az eljövendő Messiás győzelmet arat Isten ellenségei fölött (4Móz 24,17–19). Móábról, arról a népről, amely fölbérelte Bálámot, szintén azt mondja, hogy el fog pusztulni, illetve Izráel úrrá lesz rajta. Edóm megtagadta Izráeltől a békés átvonulás lehetőségét (20,14–21), ezzel végső soron saját vesztét okozta. A Messiás, aki Jákób leszármazottja, mindent és mindenkit meghív arra, amire eredetileg teremtetett: hogy imádja a teremtő Istent a Lélek ereje által. A Messiás arra hív minden embert, hogy őt imádja (Fil 2,10–11).

Példabeszédbe kezdett, és ezt mondta: Így szól Bálám, Beór fia, így szól a férfi, akinek megnyílt a szeme, így szól, aki hallja Isten mondásait, aki ismeri a Felségestől jövő ismeretet, aki látja a Mindenhatótól kapott látomást, leborulva, de nyitott szemekkel: Látom őt, de nem most, szemlélem, bár nincs közel. Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és a koponyáját Sét összes fiának. Birtokába kerül Edóm, birtokába kerül ellensége, Széír, mert hatalmas dolgokat visz véghez Izráel. Eltapossa Jákób, elpusztítja még a városból menekülőket is. Eltapossa Jákób Edómot, és elpusztítja Széír menekültjeit.

4MÓZES 24,15–19