Az „angyal” kifejezés jelenthet természetfeletti lényt vagy Isten által küldött hírnököt. Például Malakiás próféta neve is azt jelenti, hogy „az én hírnököm”. Ez az átfedés az Úr angyala és Isten hírnöke között rámutat azoknak az eseteknek a jelentőségére, amikor Isten ekként jelent meg az Ószövetségben. Az Úr angyalának az volt a küldetése, hogy Isten szavát közvetítse népe számára, rendszerint akkor, amikor útjuk során kritikus pontokhoz érkeztek. Az angyal úgy vezette Isten népét, mint a felhő és a tűz a pusztai vándorlás során (2Móz 13,21–22; 14,19–24; 16,10; 19,9.16; 24,15–18; 33,9–11; 34,5; 40,34–38).

Az angyalok különleges szerepe és hirtelen megjelenése kapcsán többen fölvetették, hogy ezekben az esetekben vajon nem magának Jézusnak a testté létel előtti jelenlétéről van-e szó. Teofánia, azaz Isten népe között való megjelenése csak ritkán fordul elő az Ószövetségben. Ez az angyal jelenik meg Hágárnak és Izmaelnek a pusztában (1Móz 16,7–14), Ábrahámnak Mamré tölgyesében (18,1–3), Jákóbnak álmában (31,11–13) és Mózesnek az égő csipkebokorban (2Móz 3,2–4).

Minden egyes esetben azért jelenik meg az angyal, hogy különleges üzenetet vagy akár egészen személyes információt osszon meg Istenről, az ő személyéről és terveiről. Többen azt feltételezik, hogy itt a Szentháromság második személyéről van szó, aki rövid időre megjelent a földön még azelőtt, hogy születése Isten által elrendelt ideje elérkezett volna (Gal 4,4–7). A Szentírás nem állítja egyértelműen, hogy erről volna szó, ezért nem vonhatunk le határozott következtetéseket.

Ami viszont egyértelmű: Isten egészen kézzelfoghatóan újra és újra megjelenik az emberi történelemben azért, hogy népéről gondoskodjon, közölje vele üzeneteit, és hogy a veszélyből a biztonságba vezesse. Jézus megtestesülése messze meghalad minden ószövetségi teofániát. Az ő születésével Isten országa betört a világba, és nyilvánvalóvá tette Isten megváltásról szóló örök tervét, valamint azt, hogy az Isten ígéreteiben való hit miként állítja helyre az ember Istennel való kapcsolatát.

Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton, és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem. Vigyázz magadra előtte, és hallgass a szavára! Ne szegülj ellene, mert nem bocsátja meg hitszegéseteket, hiszen az én nevem van jelen benne. De ha engedelmesen hallgatsz a szavára, és teljesíted mindazt, amit parancsolok, akkor ellensége leszek ellenségeidnek és szorongatója szorongatóidnak. Mert az én angyalom előtted megy, és bevisz az emóriak, a hettiták, a perizziek, a kánaániak, a hivviek és a jebúsziak közé, én pedig kiirtom őket. Ne imádd isteneiket, és ne tiszteld azokat: ne cselekedj úgy, ahogyan ők cselekszenek! Sőt rontsd le azokat, és törd össze szent oszlopaikat! Ha az URat, a ti Isteneteket tisztelitek, akkor megáld kenyérrel és vízzel. És eltávolítom tőled a bajokat. Nem vetél el, sem meddő nem lesz senki a földeden, és hosszú életet ajándékozok neked.

2MÓZES 23,20–26