Mint előtte már oly sokan, Hóseás is a saját bőrén tapasztalta meg, milyen küzdelmekkel jár a prófétalét. Isten sokszor többet várt a prófétáktól, mint hogy egyszerűen csak hirdessék igéjét. Gyakran előfordult, hogy hús-vér szemléltető példaként, akár egész életükkel is ki kellett fejezniük a nép számára, hogy milyen következményekkel járnak bűneik.

Hóseás is ilyen feladatot kapott. Szolgálata kezdetén Isten azt mondta neki, hogy vegyen feleségül egy olyan nőt, akinek a paráznasága révén Isten Izráel lelki paráznaságát szemlélteti. Hóseás engedelmeskedett, és feleségül vette Gómert. Három gyermekük született; nevük a nép egy-egy bűnét jelképezte. Az első gyermek fiú volt, és a Jezréel nevet kapta. Jezréel eredetileg egy város volt; tragikus sorsa a közelgő ítéletet vetítette előre. A második egy lány volt, akinek a neve azt jelentette, hogy „nincs kegyelem”; ez arra figyelmeztette a népet, hogy milyen folyományai lesznek annak, ha Isten átmenetileg megvonja tőlük kegyelmét. Az utolsó gyermeket „Nem népem”-nek nevezték, amely azt fejezte ki, hogy milyen következményekkel jár Izráel bűne Istennel való kapcsolatára nézve.

A házasság az egész Bibliában Isten népe iránti szeretetének az érzékletes ábrázolására szolgál. A házasságban a férj és a feleség között megélt intimitás, hűség és szeretet arra hivatott, hogy Isten népe iránti mély szeretetét szemléltesse. Ezért aztán a házasságtörés ugyanilyen erővel ábrázolja az Istennel szembeni engedetlenséget. A hűtlenség, a megcsalás és az elutasítás, amely egy-egy házasságtörő és kicsapongással teli kapcsolatban megmutatkozik, pontosan tükrözi a bűn undorító természetét.

Hóseásnak az volt a feladata, hogy egész életével és szolgálatával meghökkentse Izráelt, és kimozdítsa őket a lelki házasságtörésből, még mielőtt túl késő lenne. Bűnük nyilvánosságra került, amikor Hóseástól felesége hűtlenkedéseiről hallottak. Izráel újra és újra hűtlennek bizonyult az Istennel való szövetségi kapcsolatban. Isten azonban – mint féltékeny házastárs – kizárólagos szeretetet várt népétől.

Ám ami még fontosabb: Isten megmutatta Izráel iránti hűséges szeretetét Hóseásnak az ő önfejű, csökönyös feleségéért folytatott lankadatlan küzdelme révén. Bár Izráel szenvedett Isten ítélete miatt, Isten hűséges maradt népéhez. Mint egy hűséges férj, Isten továbbra is kitartóan ragaszkodott a szövetségben adott ígéreteihez, annak ellenére, hogy népe folyamatosan megcsalta őt. Isten népe iránti szeretete nem a nép hűségétől függött, hanem egyedül az ő saját hűségén és adott szaván alapult. Ő soha nem adja föl a népéért való küzdelmet, még akkor sem, ha szeretete saját Fiának a föláldozásával jár is. Jézus mindent megtett, és a legvégsőkig elment, hogy visszaszerezze önfejű menyasszonyát, és ma is hűséges hozzá.

„Mert szeretetet kívánok, és nem áldozatot, Isten ismeretét, és nem égőáldozatokat.”

Hóseás 6,6