Gonosz a szándék, mégis jó célt szolgál
Az élet bonyolult és sokszor viharos körülményei között, ebben a törött világban a hívő ember megtalálja a reménységet, hiszen tudja, hogy mindenben a mindenható Isten uralma valósul meg.
Az élet bonyolult és sokszor viharos körülményei között, ebben a törött világban a hívő ember megtalálja a reménységet, hiszen tudja, hogy mindenben a mindenható Isten uralma valósul meg.
Isten uralkodik mindenek felett, és ő tart kézben minden egyes eseményt, hogy a teremtett világnak szánt jó tervét tökéletesen betöltse. Az emberi bűn és a világban tapasztalható gonosz hatalma csak még inkább felnagyítja ezt a reménységet. Isten képes arra, hogy az élet minden dimenzióját, még a legnagyobb gonoszságot is fölhasználja és úgy rendezze össze, hogy végül az ő akaratát szolgálja.
Ez az igazság nagyon világosan kirajzolódik József életén. A kitaszított testvér, akit eladnak rabszolgának, majd egy börtön mélyére kerül, mindenki megfeledkezik róla, de egyszer csak ott találja magát egész Egyiptom második vezetői tisztségében… Mindazt, amit a testvérei elkövettek ellene, noha gonosz szándékkal történt, Isten fölhasználta arra, hogy Józsefet olyan pozícióba helyezze, amelynek a segítségével meg tudja majd menteni testvéreit és egész családját, amikor az éhínség miatt élelemre lesz szükségük. Lehet, hogy Józsefnek eszébe sem jutott volna önszántából azt az utat választani, amelyen végig kellett mennie, de visszatekintve föl tudta fedezni élete eseményeiben a mindenütt jelenvaló Isten keze nyomát. József Isten mindenhatósága mellett tanúskodik, amikor azzal nyugtatja meg testvéreit, hogy mindazt, amit rossz szándékkal tettek, valamiképpen mégis Isten tartotta kézben. Semmiféle emberi gonoszság nem képes meghiúsítani a mindenható Isten terveit.
Isten a továbbiakban népe történetén keresztül demonstrálja mindenható voltát. Mindent, még a nép lázadását is arra használja föl, hogy valami még nagyobb jót valósítson meg. Az emberi gonoszság legegyértelműbben Isten tökéletes Fiának a brutális kivégzésében nyilvánul meg. Látszólag a vallási vezetők és a római hatóságok, sőt maga a Sátán került ki győztesként a keresztnél. De ez esetben is, csakúgy, mint József életében, valójában Isten rendezte el ezeket az elképzelhetetlen eseményeket azért, hogy általuk valami hatalmas jót, az Isten haragjának való elégtételt végezze el Fia halála által.
Az élet bonyolult és sokszor viharos körülményei között, ebben a törött világban a hívő ember megtalálja a reménységet, hiszen tudja, hogy mindenben a mindenható Isten uralma valósul meg. Pál emlékezteti a római gyülekezetet arra, hogy – még a szenvedés és a bűn révén is – „azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint elhívottak” (Róm 8,28). Istent nem lepi meg a gonosz. Nincs zavarban, hogy mit is tegyen. Terveit nem lehet keresztülhúzni, és mindent pontosan úgy visz végbe, ahogyan akar.
Amikor József bátyjai látták, hogy meghalt az apjuk, így tanakodtak: Hátha József bosszút forral ellenünk, és megfizet most nekünk mindazért a rosszért, amit vele szemben elkövettünk. Ezt üzenték tehát Józsefnek: Apád megparancsolta nekünk halála előtt: Mondjátok meg Józsefnek: Kérünk, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétkét, hogy rosszat követtek el ellened! Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését, akik atyád Istenének a szolgái! József sírva fakadt, amikor ezt elmondták neki. Oda is mentek hozzá a testvérei, leborultak előtte, és ezt mondták: Szolgáid vagyunk! De József így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Vajon Isten vagyok én? Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa. Most hát ne féljetek, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket! Így vigasztalta őket, és szívhez szólóan beszélt velük.
1MÓZES 50,15–21