Az új templom
Jóás jó király volt, aki – mindaddig, amíg Isten papjainak a vezetése alatt állt – azt tette, ami helyes.
Jóás jó király volt, aki – mindaddig, amíg Isten papjainak a vezetése alatt állt – azt tette, ami helyes.
Jóás elhatározta, hogy felújítja és átépíti a templomot, ugyanis szent felszerelését Istent gyalázó módon Baal imádatára használták. Ezért Jóás megparancsolta a lévitáknak, hogy rendezzenek gyűjtést a felújítás költségeire. Azonban látva a léviták passzív vonakodását, ládákat készíttetett, és az egész népet szólította meg, kérve, hogy ezekbe a perselyekbe tegyék a felújításra szánt pénzt. Az emberek örömmel adakoztak, és a templomot felújították.
Sokan úgy tekintenek erre és az ehhez hasonló bibliai szakaszokra, hogy ezek teremtik meg a jogalapot saját gyülekezetük gyűjtőkampányai számára. Előfordul, hogy még ilyen perselyeket is készítenek, amelyekbe bedobhatják az emberek a pénzt, amelyet a templomtető felújítására szánnak. De ezt a szakaszt nem csak így kell értelmezni korunkban. Jóllehet ma is szükség van Isten országának építéséhez e világi eszközökre, a templom immár nem csupán téglából és malterból álló épület, hanem mindenekelőtt Krisztus teste. Jóás azért állította helyre a templomot, mert a királyok dolga, hogy templomot építsenek. Az eredeti templomot, amelyet Salamon király épített, a babiloniak rombolták le, a Jézus korában újjáépített templomot pedig a rómaiak. De a próféták megjövendölték, hogy eljön az a király, aki egy nagyobb templomot épít majd (Zak 6,12–15).
Noha Jézus földi életében Isten háza iránti féltő szeretetből megtisztította a jeruzsálemi templomot (Jn 2,13–17), nem sokkal később azt is olvassuk, hogy Jézus, a Király a saját testét nevezte templomnak, amikor feltámadását a templom újjáépítéséhez hasonlította: „Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem.” (Jn 2,19) Az új templom Krisztus teste, és Isten népe Krisztus testének a részévé válik a Szentlélek egyesítő munkája révén. Az egyház Krisztus testeként az az új templom, amelyben Isten lakik (Ef 2,19–22). Isten Lelke, aki betöltötte a szent sátrat, majd később Salamon templomát, és aki leszállt Jézusra mint galamb, most Isten egyházát tölti be (ApCsel 2,1–21). A felújítási projektekre felajánlott adományok nem feltétlenül ezt az új templomot építik. Azt a templomot a gyülekezet lelki ajándékokkal megáldott tagjai építik, akik Krisztus Jézusban vannak (Ef 4,11–16).