Az ítélet napja
Isten azzal bízta meg Abdiást, hogy kiálljon Júdáért, és keményen figyelmeztesse ellenségévé vált testvérnépét, Edómot.
Isten azzal bízta meg Abdiást, hogy kiálljon Júdáért, és keményen figyelmeztesse ellenségévé vált testvérnépét, Edómot.
A két nép a múltban sokat versengett egymással. A küzdelem az ikerősatyák, Jákób és Ézsau viszályával kezdődött (1Móz 25,21–34; 27,1–41), majd folytatódott Izráel Egyiptomból való kivonulása idején (4Móz 20,14–21), és fennállt még Izráel babiloni fogságának a kezdetén is. Sőt az történt, hogy amikor Kr. e. 586-ban Nebukadneccar serege elpusztította Jeruzsálemet, az edómiak kiszolgáltatták a menekülteket a babiloniaknak ahelyett, hogy a segítségükre siettek volna. Isten Abdiás által küldött üzenetében egyértelműen kijelenti, hogy Edóm meg fog fizetni azért, hogy így bánt Izráel népével.
Az 1,10 versben Abdiás ezt mondja: „A Jákób öcséd ellen elkövetett erőszakért szégyen borul rád, és mindörökre kiirtanak!” Lehet, hogy időnként úgy tűnik, mintha Isten nem törődne népe szenvedésével és fájdalmával, de a Biblia kristálytisztán bemutatja, hogy a Szentírás mindenható Istene nem nézi el a gonoszságot vég nélkül.
A Szentírás azt mondja, hogy egy nap Isten végleg megítél minden gonoszságot, és helyreállít mindent, ami elromlott ebben a világban. Abdiás végig erről beszél, de az 1,15 versben kifejezetten azt mondja, hogy „közel van az Úr napja minden nép ellen” – Isten nem csupán Edóm fölött tart majd ítéletet. Azon a napon Edóm végül megfizeti Júda elleni árulása árát.
Sokféle néven – mint például „az Úr/Úr napja”; „a harag napja”; „az Úr Jézus napja” – beszél a Szentírás az utolsó ítéletről, melynek gondolata áthatja. Jézus is beszél arról a napról, amelyen a föld minden lakója ítélet elé áll. Még a meggondolatlanul kimondott szavakat is számonkéri azon a napon (Mt 12,36–37). Minden cselekedetünk – és mindazoké, akik valaha éltek a földön – ítélet alá esik akkor (2Kor 5,10).
A Szentírás azt mondja, hogy Jézus maga az a Bíró, aki azon a súlyos napon a bírói székben fog ülni (ApCsel 10,42). Jézus nemcsak hogy jelen volt a teremtéskor, és aktívan részt vett benne (Kol 1,16), és nemcsak hogy megfizette a hívők bűneiért az árat (Jn 1,29), de ő az, aki eleget tesz Isten ítéletének (Róm 3,25). A Biblia azt tanítja, hogy Jézus kereszthalála eleget tett Isten haragjának és ítéletének mindazok nevében, akik hisznek benne.
„De a Sion hegyén menedék lesz, szent hely lesz az, és Jákób háza visszanyeri birtokát.”
ABDIÁS 1,17