Ahasvérós király birodalma hatalmas volt. Indiától Egyiptomig százhuszonhét tartomány tartozott hozzá. Számtalan, különféle etnikumból származó, különböző nyelvet beszélő, más-más kultúrájú és vallású ember felett uralkodott. A zsidóké csak egy volt a sok kisebbség közül a perzsa világ tengerében. Viszont annak ellenére, hogy már sok éve elhurcolták őket saját földjükről, Isten óvó keze megtartotta őket. A történet csúcspontján egy visszavonhatatlan törvényt adtak ki, amely legalizálta a zsidó nép kiirtását. Ez igencsak kilátástalan helyzetet teremtett, de Isten végig mindent a kezében tartott.

A könyv cselekménye egy hat hónapig tartó ünnepségsorozattal veszi kezdetét; ez valószínűleg egyfajta haditanács lehetett, amelynek során megtervezték a görögök elleni perzsa hadműveleteket. Ezután a legkisebbtől a legnagyobbig Súsánban mindenki meg volt hívva egy káprázatos kerti fogadásra, amely egy hétig tartott. Sajnálatos módon ennek az ünnepségnek a vége felé, amikor már mind a király, mind a vendégek meglehetősen ittasak voltak, és elveszítették a józan ítélőképességüket, a király behívatta a királynét, hogy mindenki megcsodálhassa. A királyné azonban megtagadta ezt a kérést, nem volt hajlandó mutogatni magát a társaság előtt, ezért a király megkérdezte a tanácsadóit, hogy mi ilyenkor a teendő. Úgy döntöttek, hogy a királyné helyét másvalakinek, nála méltóbbnak kell átadni. Ilyen terhelt körülmények között nyílt meg az ajtó Eszter előtt, hogy beléphessen a történetbe. Az egyik királynénak mennie kellett, hogy egy másik kerülhessen be Isten tervébe. Végső soron azért kellett Eszternek színre lépnie, hogy népe megmenekülhessen.

Jézus azt mondja a Mt 5,48 versében: „Legyetek… tökéletesek, amint a ti mennyei Atyátok tökéletes!” Ez lehetetlen elvárás. Hála Istennek, Jézus méltóvá teszi a hívőket erre. Jézus belépett az emberiség történelmébe, hogy Isten akarata végbemenjen. Senki nem méltó arra önmagában, hogy Isten történetét magára vegye, de Jézus megteremtette a lehetőségét annak, „hogy járjatok az Úrhoz méltóan, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremve, és növekedjetek Isten megismerésében” (Kol 1,10).

Bár Ahasvérós király lakomája a királynő leváltásával ért véget, ez lehetőséget biztosított arra, hogy Isten olyasvalakit tegyen a helyére, aki hatással tud lenni a királyra, és meg képes menteni Isten népét. A zsidó nép mind a mai napig meg is ünnepli Isten ezen drámai intézkedését.