Mindannyian ismerjük a karácsonyi történetet: a csecsemő, a jászol, a pásztorok és a bölcsek. Ebben az ismerős történetben rejtőzik az a meglepő kinyilatkoztatás, hogy Isten útja az, hogy figyelmen kívül hagyja a nagyágyúkat, és helyette senkiket használ.
A karácsonyi történet megmutatja nekünk, hogy Isten másképp csinálja a dolgokat, mint mi emberek. Az Ő módját akár megdöbbentőnek is nevezhetnénk. A világtörténelem legfontosabb embere egy késő este besurrant a városba, és biztosan nem egy ötcsillagos szállodában szállt meg. Valójában Jézust egy fiatal lány méhén keresztül érkezett Betlehembe, aki egy jászolban adott neki életet. Nézzük meg a Jézus születése körül jelen lévő „senkiket” és, hogy Isten hogyan használta fel őket.
Mária egy fiatal lány volt egy kisvárosból. A bibliai időkben a nők nem voltak fontos emberek, a tinédzserek pedig még lejjebb voltak a ranglétrán. Vegyük hozzá a házasság előtti terhességét, és máris egy igazi senkivel van dolgunk. Mária Isten választása volt. A Szentlélek ereje által fogantatta meg Jézust. Isten fontosnak tartotta őt, és egy elég kemény feladatot adott neki!
József is egy senki volt. Ő csak egy dolgozó ember volt. Választás előtt állt, hogy bízzon Istenben, vagy védje meg kisvárosi hírnevét. De a hírnév a fontos emberekhez tartozik, és a legtöbb fontos ember Jeruzsálemben volt. József igent mondott a szégyenre, igent a szeretetre és igent Istenre, így Isten Józsefet választotta ki arra, hogy a világ Megváltójának nevelőapjaként működjön.
Nem fontos emberek, épp ellenkezőleg: másodrendű balfácánok, akik a szabadban dolgoznak. Abban az időben a birkákra vigyázni nem éppen egy rocksztár-féle meló volt. Mégis ők voltak az első meghívott vendégek az ünnepségre; ők látták az égboltot felszakadni, és hallották a mennyei éneket. Egyetlen téli éjszaka alatt ezek a társadalmi alkalmatlanok többet láttak Isten dicsőségéből, mint Jeruzsálem összes papja.
Ők nem voltak mások, mint gazdag pogány asztrológusok. Nem számított, hogy volt-e pénzük; idegenek voltak. Az idegeneknek rossz vallásuk, rossz ruhájuk és rossz szent könyveik vannak – mégis az Atya meghívta ezeket a gazdag pogány asztrológusokat, Izraelben idegeneket, hogy ünnepeljék a Király születését.
Egy kedves idős házaspár volt, akik ártalmatlan vallási tevékenységet folytattak. Ők azok az emberek, akikről a társadalom nem vesz tudomást – hacsak nem vezetnek túl lassan az autópályán. Ez a gyermektelen házaspár váratlanul azon kapta magát, hogy az ószövetségi hagyomány legnagyobb prófétájának – és a Messiás előfutárának – gondozására és felnevelésére rendelték be.
Két idős ember, akiket Jeruzsálemben szinte egyáltalán nem lehetett látni. Láthatatlanok mindenki számára, kivéve a Szentlelket. Isten Lelke már évtizedek óta súgta nekik, hogy az emberi történelem legfontosabb eseményének lesznek tanúi. Még azután is, hogy aznap a templomban a kezükben tartották a kis Jézust, a világ a társadalom perifériájára szorult embereknek tekintette volna őket, pedig Simeon és Anna évtizedekkel azelőtt benne volt Isten titkos tervében, hogy a világ többi része tudta volna, mi történik.
A karácsonyi történet titkos üzenete? Isten meghívja a senkiket. És amikor Isten meghív az asztalához, Ő mindent megad, amire szükséged van. A hatalmasok, a szépek és a menők talán nem jutnak el az ünnepségre. Szívesen látjuk őket, de lehet, hogy túlságosan elfoglaltak a saját királyságuk építésével. Eközben Isten országa megtelik azokkal az emberekkel, akiket senki sem vesz észre.
Ha senki vagy – örülj! Nem vagy messze Isten országától.
Forrás: Churchleaders
