A bűn elszakítja az embereket Istentől, mivel Isten szent (1Pt 1,16). Isten a teremtéstől fogva világosan beszélt arról, hogy a bűn halálhoz vezet (1Móz 2,17). A bűn ezért mindig vérontáshoz fog vezetni. A bűnnek hatalmas ára van.

Isten létrehozott egy ideiglenes áldozati rendszert, hogy enyhülést és elégtételt nyújtson az emberek bűneire: állatok vérével kellett fizetni a bűnökért (3Móz 4; 16). Ez a rendszer csupán egy időre szólt, hiszen az állatok vére nem tudja örökre elfedezni az emberek bűnét (Zsid 9,12.14). Az állatok az embereket helyettesítették; azért haltak meg, hogy az emberek élhessenek.

Isten drámai fordulattal elküldte Jézust, hogy ő legyen az az áldozati Bárány, aki meghal a világ bűneiért. Jézus „hibátlan” volt; Istennel való kapcsolatát nem törte meg a bűn. Ez azt jelenti, hogy Jézus nem érdemelte meg a halált, mégis úgy döntött, hogy meghal a bűnösökért az ő helyettesükként.

Ezért van az, hogy Jézus vére megtisztítja az embereket a bűneikből. Az ószövetségi papok emberkéz készítette templomba léptek be, Jézust azonban Isten beengedte egyenesen a jelenlétébe (9,24). Amikor Jézus visszatér a földre, már „bűn hordozása nélkül” jelenik meg, „azoknak, akik várják őt üdvösségükre” (9,28).

Az általa felkínált bocsánatot hittel el kell fogadni (1Pt 1,18–21).

Krisztus vére, aki az örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel szeplőtelenül Istennek.

ZSIDÓK 9,14