Az átélések segítenek megérteni bizonyos igazságokat. A jó átéléssel élet jön át. Egy fiú aznap, amikor találkozott Jézussal, átélte, hogy örökélete van. Senki nem mondta neki, azt se tudta addig, hogy létezik ilyen. Pár héttel később olvasta a Bibliában, hogy Jézus ezt ígéri az őt követőknek. Hát én ezt már tudom, hiszen átéltem! – és nagyon megörült neki. Most pedig jöjjön egy másik átélés, és az abból levont következtetések:

Egyszer egy gyülekezet egy parkban töltött időt, amikor egyiküknek érdekes élménye volt. A társaságuk talán legszebb nőtagja ment el mellette. Szép volt, de nem kihívó, és sétált a vőlegénye vagy talán akkor már férje felé. Érdekes, hogyha egy nő kicsit sem játszik rá a neki adatott szépségre, akkor sokkal inkább előjönnek a belső tulajdonságai. Ő pedig nagyon nemes lelkű volt. Ahogy elsétált előtte, egy érzelmileg érezhető szeretetet érzett iránta. Nem vonzotta összekuszáló értelemben a kinézete, bár objektíve elismerte, hogy szép kinézetű. Annál inkább meglepte ez az érzés, melyet nem ő váltott ki, hanem pont akkor jelentkezett, mikor áthaladt a látóterén. Mintha szándékosan abban a pillanatban hozták volna létre benne ezt a különleges érzést. Egy tiszta szeretetet érzett iránta. És a hangsúly az érzésen van. Olyan volt, mintha 22 fokos nyári meleg hirtelen 28 fokossá vált volna. Ezt az élményét azután megosztotta másokkal is.

Van, aki azt mondja, hogy az a szeretet, ha közöljük a másikkal az igazságot. Persze az is, de van érezhető, érzelmileg megjelenő szeretet is. Ha a szerelem érzése a tízes skálán mondjuk 9-es, akkor ez, amit átélt, olyan 8-as lehetett, fölötte a közösség tagjainak egymás iránt érzett, mondjuk 6-os szeretet szintnek. Szeretet-lázas lett. Érezte, hogy felszökne most a szeretet-hőmérő. Az érzéssel együtt az villant át rajta, hogy egyszer majd ilyen ÉREZHETŐ tiszta szeretettel fogjuk egymást szeretni. Sok-sok Süsü lép majd elő. Mindenki iránt jóindulatúak leszünk, nagyon szeretjük a körülöttünk levőket, rendbe tesszük a bajkeverőket, és győztesen kerülünk ki a helyzetek többségéből. Persze, ennél több van itt nálunk. Úgy vélte, hogy ez az átélése a jövőbe mutat, amikor a hívők nemcsak akarják majd egymást szeretni, hanem ilyen, érzékelhető, átélt szeretet lesz bennünk egymás iránt. Feltölt bennünket a Szentlélek szeretettel, mint ahogy a radiátor feltölti a szobát meleggel.

Különbözőségeink ellenére kaptunk szeretetet, amit éreztethetünk embertársaink felé, és minőségi módon kifejezhetünk testvéreink között és iránt. Jézus, egy egyszerű módját mondta el annak, hogy mi mozdíthat sokakat Isten irányába. Eszerint, ha a hívők szeretik egymást, és egységben élnek (János 17), akkor a kívülállók ennek láttán elhiszik, hogy Isten küldte őt. Ez a legnagyobb méretű, Istenhez irányító kampány, ami csak lehetséges. Egy dolog kell hozzá, amiről Pál azt mondta, hogy ez a legnagyobb. Minden más meg fog szűnni, de ez nem. Sőt növekedni fog.

„Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.”

Példabeszédek. 4,18