Szolgálat helyett zúgolódás
Kórah lázadásának az esete azt mutatja, hogy milyen katasztrofális következményei vannak az arrogáns vezetésnek.
Kórah lázadásának az esete azt mutatja, hogy milyen katasztrofális következményei vannak az arrogáns vezetésnek.
A 4Móz 16. fejezetében Kórah azt bizonygatja, hogy őt és családját ugyanolyan jogok illetik meg, mint Áront és fiait (4Móz 16,3). Kórah azt követelte, hogy Mózes és Áron osszák meg vele a papi szolgálatot. Az ifjak nem voltak elégedettek azzal, hogy a szent sátor körüli szolgálatban az e világi teendőket lássák el, Áron papi hivatásában pedig hatalmi pozíciót és kivételezést láttak (16,8–11). De hiába kezdett Kórah felfelé kapaszkodni, Isten megsemmisítette minden törekvését. Kórah és a hozzá csatlakozók Isten elleni lázadása hamar szomorú véget ért (16,31–35).
Kórah esete olyan emlékezetes, hogy Júdásnak kifejezetten ő jutott eszébe saját kora hamis tanítóit látva (Júd 1,11). Júdás azzal hangsúlyozza ezeknek a tévtanítóknak a gőgjét, hogy együtt említi Kaint, Bálámot és Kórahot, és hozzájuk hasonlítja emezeket. A Kórahhoz hasonló mai vezetők gőgje éppen ugyanolyan veszélyes és végzetes, mint Izráel esetében, a pusztai vándorlás során (1,12–13).
Jézus és Kórah egymás szöges ellentéte. Kórah arra használta befolyását, hogy saját hatalmi törekvéseit valósítsa meg. A közösség részéről tapasztalt elfogadottságára építve megtámadta Mózest és Áront (4Móz 16,1–2). Ezzel szemben Jézus – ahogyan Pál jellemzi szolgálatát – saját jelentőségét nem fitogtatta (Fil 2,6–8). Jézus megtehette volna, hogy egy elittársadalmat alapít, és megdönti a fennálló államrendet, ehelyett ő az Atya akaratát követte, szolgált, és életét áldozta.
Kórah hatalmi pozíciót látott a szolgálat tisztségeiben. Azáltal, hogy Mózest és Áront megvádolta azzal, hogy önmagukat a nép fölé emelik, elárulta, miként vélekedik a vezetői szerepről. Kórah úgy gondolta, hogy a vezetői tisztség arra szolgál, hogy az ember a saját hatalmát terjessze ki, és önző érdekei szolgálatába állítsa a gyöngébbeket. Jézus ennek a vezetői modellnek éppen az ellenkezőjét mutatta meg. Azt mondta, hogy a vezetés valójában lehetőség arra, hogy másoknak szolgáljunk (Jn 13,15–16).
Kórah a sikerekben is a feljebbjutás útját látta. Mózes megrótta Kórahot azért, hogy túl alantasnak és közönségesnek tartja saját szolgálatát (4Móz 16,9–11), és magasabb pozícióra törekszik. Jézus éppen ennek az ellenkezőjére volt példa. Kórah a tömjénezőjét vette kezébe, Jézus pedig egy kendőt (Jn 13,1–17). Kórah fölfelé törekvése mások bukását okozta (4Móz 16,31–35); Jézus megalázkodása sokak felemelkedésére szolgált (Róm 5,18–21).