Ószövetségi ünnepek
A Mózes harmadik könyvében található törvények nagyobb része az istentiszteleti élet kérdéseivel foglalkozik: felajánlások és áldozatok, a papság, a nagy engesztelési ünnep és az évenkénti ünnepek szabályozásával.
A Mózes harmadik könyvében található törvények nagyobb része az istentiszteleti élet kérdéseivel foglalkozik: felajánlások és áldozatok, a papság, a nagy engesztelési ünnep és az évenkénti ünnepek szabályozásával.
Isten népe az ünnepek gondosan meghatározott szertartási rendjében élte életét. Minden héten megünnepelték a szombatot, a mindenféle munkától mentes nyugalom napját. Minden hónap első napján az újhold ünnepe jelentett nyugalomnapot, amelyen meghatározott áldozatokat kellett bemutatni, és meg kellett fújni a kürtöket. Ezenkívül voltak évente ismétlődő különleges ünnepek is:
Ezeken az évenkénti ünnepeken kívül Izráel népe minden hetedik évben szombatévet tartott. Ez volt a „nyugalom” éve, amelyben a földet hagyni kellett pihenni.
Minden ötvenedik esztendő a „kürtzengés éve”, más néven jubileumi év volt. (Héberül a „kürtzengés éve” úgy hangzik: jóbel; innen ered a magyarban is használatos jubileum kifejezés.) Ez a hetedik szombatévet követte, amelynek során minden rabszolga szabaddá vált, és minden zálogba vett tulajdont vissza kellett adni.