Az elrejtett megmentő
Isten úgy szerette a világot, hogy nem engedte, hogy a messiási vonalat elpusztítsák, hanem amikor eljött az ideje, előhozta Dávid egy utódját, aki örök életet ad mindazoknak, akik benne hisznek.
Isten úgy szerette a világot, hogy nem engedte, hogy a messiási vonalat elpusztítsák, hanem amikor eljött az ideje, előhozta Dávid egy utódját, aki örök életet ad mindazoknak, akik benne hisznek.
Amikor a gonosz Ataljá látta, hogy fia, Ahazjá meghalt, meg akarta ölni Ahazjá minden fiát, de Jóást elrejtették előle. Ennek a történetnek a háttere az utód ígérete. Az 1Móz 3,15 versében Isten azt mondta, hogy ellenségeskedés lesz a kígyó utóda és az asszony utóda között. Ez azt jelenti, hogy egy kozmikus háború folyik a történelemben végig, melynek során a Sátán arra törekszik, hogy a Messiás őseit kiirtsa, hogy ne érkezhessen meg a Megváltó. Arra tüzelte Kaint, hogy ölje meg Ábelt (1Móz 4,1–16), a fáraót pedig arra, hogy ölje meg az összes héber fiút (2Móz 1,8–22); Hámánt – Eszter könyvében – arra, hogy törekedjen kiirtani a zsidókat, és Heródest, hogy Jézus életére törjön (Mt 2,13–18).
2Krónikák 22,10–12 szakasza ismerős volt a fogság utáni zsidóság számára. E beszámoló arról, hogy egy gonosz uralkodó meg akarja ölni a gyermekeket, de valaki elrejt egyet közülük, aki így megmenekül, az eredeti olvasókat a kígyó utóda és az asszony utóda közötti folyamatos küzdelemre emlékeztette. Ugyanakkor mindez előre is mutatott Jézusra, akit Heródes elől bújtattak el, és aki később megváltotta a világot a bűnből.
Ataljá meg akarta ölni Dávid összes trónörökösét. Ha ez sikerült volna neki, azzal meghiúsította volna Isten azon ígéretének a beteljesedését, amely arról szólt, hogy Dávid utóda lesz az örök királyság megalapítója (2Sám 7,4–17). Úgy tűnt, sikerrel járt, és Dávid ígéretei a jeruzsálemi sírokban feküdtek holtan. De Istennek megvan a módja rá, hogy látszólag holt ígéreteket életre keltsen. Amikor Jóásról kiderült, hogy életben van, betelt a pohár. Atalját megölték, és Dávid utódja foglalta el a trónt. Az Úr életet fakasztott abból, ami látszólag halott volt.
Isten úgy szerette a világot, hogy nem engedte, hogy a messiási vonalat elpusztítsák, hanem amikor eljött az ideje, előhozta Dávid egy utódját, aki örök életet ad mindazoknak, akik benne hisznek. Jóás története azonban más módon is Krisztusra mutat. A hetes számnak nagy jelentősége van a Bibliában. Ez a sabbát száma – a nyugalom száma. Jóást, Dávid utódát elrejtették egy gyilkos zsarnok elől, elfoglalta a trónt, és elhozta a sabbátot, a nyugalom idejét az ország számára Ataljá hatévi kemény uralkodása után. Jézust, Dávid utódját elrejtették egy gyilkos zsarnok elől. Jézus legyőzött minden ellenséget. Elfoglalta a trónt. És egy nap majd elhozza népének az igazi nyugalmat (Zsid 4,3).
Amikor Ataljá, Ahazjá anyja látta, hogy meghalt a fia, fogta magát, és elpusztított Júdában minden gyermeket, aki a királyi családból származott. De Jósabat, a király leánya fogta Jóást, Ahazjá fiát, és kilopta őt a király fiai közül, akiket halálra szántak, és őt meg a dajkáját a hálószobába vitte. Így rejtette el őt Ataljá elől Jósabat, Jórám király leánya, Jójádá főpap felesége, aki Ahazjá húga volt; így Jóást nem tudta Ataljá megöletni. Hat évig rejtegették maguknál, az Isten házában. Az országban pedig Ataljá uralkodott.
2KRÓNIKÁK 22,10–12