Megkaptuk hozzá a feltételeket: van napsütés, föld, levegő, víz és táplálék. Élünk, és tovább is adjuk az életet. Láthatóan a gyermekek és unokák viszik tovább a jövő generációi felé. Élnek a mikroorganizmusok, a félmillió féle növény, a kétmillió állatfaj, csak halból van 30 ezer.

Életet ad az orvos, a tanár, az udvarias eladó, a szerelő, a kőműves, a szervező, a gazda, a sofőr, és mindenki, aki olyat termel, szolgáltat, ami az életet szolgálja. Az életben fejlődés van, érés, kiteljesedés, gyarapodás és sokszorozódás. Az életet szolgálják a jószándékú ötletek, ihletek, tervek és tettek, rokoni, baráti, szomszédi, anyanyelvi kapcsolatok. Egészség, elég pénz, udvariasság, segítőkészség, egymás szempontjait észlelés.

Az életet pusztítja, károsítja, rongálja, szűkíti, sorvasztja a rossz és a halál. Ha nem lenne információnk róla, akkor véletlenek összjátékának is tekinthetnénk, de tudjuk, hogy Isten egyik bukott alvezére áll a gonoszság mögött. Ehhez társulunk mi, emberek, amikor vétkezünk, bántó szavakat mondunk, megszegjük adott szavunkat, eskünket, hazudunk, és önzően élünk. A legtöbb rosszat tevő embertársunk maga is megtévesztett, s nem véletlen, hogy Jézus a kereszten bocsánatot kért az őt odajuttatóknak, mint akik nem voltak tisztában azzal, amit tettek. Ott vannak a betegségek, lelki fájdalmak, tragédiák, a magány és az elutasítás különféle fajtái. Aztán a nagyobbak, amelyek egész országokat érinthetnek, mint a háborúk és a természeti csapások. A végén pedig elkerülhetetlenül a halál.

A történelem egy pillanatában megjelent valaki egy jelentéktelen, leigázott nemzet egyszerű családjában. Hozott valamit, ami fordított az emberiség lejtmenetbe került sorsán, s azóta is hordozza a reményt a jó győzelmét áhítóknak. Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk – mondta róla az, aki talán a legjobban megértette, mi is mozgatta ezt a látszólag tragikus véget ért vándortanítót. Én vagyok az élet – mondta egyszer magáról, vagyis nemcsak tud az életről, hanem lényében hordozza azt. Amikor pedig elmondta ars poeticáját, világosan fogalmazott a sötét világról és önmagáról is: – A tolvaj nem másért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson, én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek. 

A feltámadás pedig a legádázabb ellenségünket iktatta ki, s adott esélyt, hogy ha hozzákötjük az életünket, akkor mi is átélhetjük az élet diadalát a kikerülhetetlen végzet fölött. Mintha utadat állná a mocsár, kígyókkal, krokodilokkal, de jön már érted a helikopter.

Akik igénylik ezt az életet, azok elkezdenek változni. Hazudtak, gonoszkodtak, aztán aláírták az újszövetségi szerződést, és meglágyultak, kedvesek lettek. A gonosz erők betörték és nyomorult állapotban tartották, de amikor megjelent a világ legtisztább hatalma, akkor elengedték áldozatukat, és az illető újra élni kezdett. Görcsök, gyászok, félelmek, örültség, szenvedélyek, gyűlölet, bezárt visszafojtottságok, szégyenek kerültek be az Élet szanatóriumába, és jöttek rendbe gyorsan vagy lassan. Annyira szép nézni, ahogy egy összekoszolt, megalázott embertársunk elkezd éledni. Ahogy elengedik tartozásait, felegyenesedik, és lassan elhiszi, hogy jóra fordult a sorsa, s ehhez megkapja a társakat és a lehetőségeket is. Ő pedig gyógyul, és egyre többre lesz képes. Azt pedig soha nem felejti el, hogy mindezt kinek köszönheti.

Ez a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, de az Élet túlmutat az egyéni helyreállításnál. Az egész Föld is átéli majd a megjelenését, amikor Jézus vissza fog jönni. Megmondta, mik történnek addig – úton vagyunk felé. Az nagyon szép világ lesz. Legyünk kedvezményezett tanúi minél többen.