Isten nem szégyelli kételkedő gyermekeit
A sátán egyik legnagyobb hazugsága, hogy a kétség a hit hiányát jelenti.
A sátán egyik legnagyobb hazugsága, hogy a kétség a hit hiányát jelenti.
Amikor valaki kérdéseket tesz fel, vagy elbizonytalanodik, hajlamosak vagyunk azonnal megkérdőjelezni a hitét. Pedig ezzel éppen azt a teret adjuk át a sátánnak, amit Isten szeretne betölteni szeretettel és bizonyossággal. A kétely nem a hit ellentéte, hanem annak része. Az emberi szív természetes reakciója, amikor nem ért valamit, hogy kérdez. Isten nem fél a kérdéseinktől. Ő nem haragszik ránk azért, mert néha nem látunk tisztán.
Keresztelő János, akiről maga Jézus mondta, hogy asszonytól születettek között nem támadt nála nagyobb életének végén börtönbe került. Ő volt az, aki egykor látta a Szentlelket galamb formájában leszállni Jézusra, és bátran kijelentette: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.” Mégis, ott a sötét cellában, megfáradva és megtörve, elküldte tanítványait Jézushoz ezzel a kérdéssel: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?” Ez a kérdés nem hitetlenségből fakadt, hanem fájdalomból és kétségbeesésből.
Jézus reakciója megrendítően gyengéd. Nem rója fel Jánosnak, hogy kételkedik. Nem mondja neki: „Hogy tehetted ezt, aki engem bemerítettél?” Ehelyett válaszul a bizonyítékokat küldi: a vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a halottak feltámadnak, és a szegényeknek hirdettetik az evangélium. Vagyis azt üzeni: „Igen, Én vagyok az, és a munkám bizonyítja ezt.” Jézus nem megszégyeníti Jánost, hanem megerősíti.

Ez az isteni válasz ma is érvényes. Amikor mi is börtönben érezzük magunkat – a félelmeink, csalódásaink, betegségeink vagy kudarcos imáink miatt –, Jézus nem fordul el tőlünk. Nem azt mondja: „Hát te már nem hiszel igazán?” Hanem finoman emlékeztet: „Nézd, mit cselekszem. Nézd, hogyan munkálkodom körülötted és benned.” Az Ő szeretete nem a bizonyosságunk erősségétől függ, hanem az Ő hűségétől.
A sátán ezt próbálja elferdíteni. Azt suttogja, hogy ha kételkedsz, akkor már nem tartozol Istenhez. Hogy ha félsz, akkor elveszítetted az üdvösségedet. De ez hazugság! Az üdvösség nem a mi bizonyosságunkra épül, hanem Jézus keresztjére. Ő nem egy feltételes szeretet Istene, aki csak akkor fogad el, ha mindig erős vagy és mindig biztos. Ő az, aki Pétert is felemelte, amikor a vízbe süllyedt, és Tamást sem utasította el, amikor bizonyítékot kért.
A hit nem azt jelenti, hogy sosem kételkedhetünk, hanem azt, hogy kérdéseink közepette is Jézushoz fordulunk!