Az élet arányosan működik. Van nappal és éjszaka, aktivitás és pihenés, támadás és védekezés, fenn és lenn, fiatalos lendület és idős bölcsesség. Arányok és erények.

Egyszer egy cukrászdavezető megkért valakit, hogy javítsa meg az elromlott fagyigépét. Egy barátjával sikerült is zárás után működőképessé tenni. A pénzen felül annyi fagyit ehettek az éjszakai javítás alatt, amennyit csak akartak. Hősünk bőségesen élt is a lehetőséggel, s ha valahova illik a fagyi visszanyalt kifejezés, akkor ide eléggé. Húsz évig rá se tudott nézni a fagyira. 

Maradona, Wilt Chamberlain, James Hunt és a mi csodálatosan tehetséges Kocsis Lajosunk is vélhetőleg tovább élhettek volna, ha nem az élvezeteket domináltak volna, és hányan lehettek, lehetnek ilyenek.

Ami igazán számít az életben, az a: szeretet, öröm, béke, türelem, barátságosság, jóság, hűség, szelídség, önuralom, amit a Szentlélek gyümölcseként ismerünk. Mondjuk ilyen fának ilyen gyümölcsök járnak. Nos, ebben a legutolsó az önuralom vagy önfegyelem.

Mert ami kellemes, az mindig hív arra, hogy sokat fogyasszunk belőle. Az éjszakából, az alkoholból, a játékokból, a lustaságból, a drogból, a netből. Mert a kellemes elfeledteti az élet kellemetlenségeit, fájdalmait. De nem oldja meg.

Mert az élet gyakran olyan, mint amikor a kőművesnek arrébb kell vinnie a gerendát. Nem bírja el egyedül, ezért megkér valakit, hogy segítsen.

Az Istenbe vetett hit is ilyen, hogy megkérek valakit, vigyázzon rám, mert én nem tudok, segítsen legyőzni az aggódást, mert én nem tudom, meg a halálfélelmet, mert az nekem feloldhatatlan. Olyanhoz fordulunk, aki az adott helyzetben tud segíteni. 

Kiegyensúlyozott táplálkozásnak hívjuk azt, amiben minden benne van, amire a szervezetünknek szüksége van. Nem használhatunk el többet, mint amink van, mert akkor infarktus vagy pánikbetegség üthet be, és jobb megelőzni ezeket. Eleget, úgy és olyat kell aludnunk, ennünk, innunk, mozognunk – tanuljuk, nekünk mik a beállításaink. 

Ha pedig kileng egy tragédiánál, rossz életidőszaknál az inga, akkor odafigyelve, törődve, jól kell bánnunk magunkkal, és tölteni eleget (nem alkoholt) a rendszerbe.

A pillanatnyi kellemesről pedig a hosszútávú jó miatt mondunk le, ami átgondolt, tudatos döntésből ered. Akármilyen fáradtan is érek haza, nem eszem másfél tányér csirkepörköltet sörrel, mert nem tudok nyugodtan aludni, és hamarosan egy lyukkal arrébb kerül az övem.

Ám van, amiből korlátlanul lehet kínálni és fogyasztani. Nem árt meg, sőt tovább él az is, aki adja, és aki kapja is. A szeretetből, jóindulatból, elfogadásból, biztatásból, segítésből, odafigyelésből, reményből, megbocsátásból, egyenességből bármennyit kaphatunk és adhatunk.

Tegyük, amikor és amennyit csak lehet. Az élet gyorsan múlik, használjunk ki minden napot jól. Vigyázzunk magunkra, szeressük a többieket. Minél egyszerűbben, annál jobb.