Új dalokkal dübörög tovább a Mennydörgés

A Mennydörgés különös színfoltja a hazai zenei életnek azzal, hogy a keményebb zenét ötvözik a keresztény hit üzenetével. Mindezt nem erőltetve teszik, így szívesen hallgatják őket azok is, akik máshogyan gondolkodnak, de azok is, akik hasonló meggyőződéssel élnek. Meglátszik az a kettőség a zenekar koncertjein is, ahol egyaránt vannak jelen keményebb zenét kedvelő hívők, de érdeklődők is.

A zenekar az elmúlt hónapokban két új dallal is jelentkezett, amelyek a készülő új EP-n is helyet fognak kapni.

Legújabb szerzeményük, a Mutass utat egy mélyen lírai, belső küzdelmeket feltáró dal, amely az útkeresés, az önazonosság és a múltból hozott terhek témáit járja körül – erőteljes képekkel és őszinte megfogalmazással.

A dal központi üzenete az iránykeresés egy bizonytalan, szürke világban. Egyszerre szól az útkeresés fájdalmáról, a generációkon átívelő bizonytalanságról, ahol az ember saját múltját, gyökereit, családi mintáit próbálja megérteni, szabadulni tőlük, és arról a reményről, hogy a kiút mégis létezik.

Sokunk számára ismerős az érzés, amikor nem látjuk az utat, csak azt tudjuk, hogy nem akarunk ott maradni, ahol vagyunk.

A Mennydörgés legújabb zenéje most is a dallamos metál erejével szólal meg, de nem csak a hangzás, hanem a tartalom is mélyen rezonálhat azokkal, akik már megtapasztalták az elindulás nehézségét, a magukba zárt érzéseket, vagy a belső hangot, ami azt súgja: van tovább, csak kérni kell.

A Mennydörgés másik új dala, a Képek az év elején jelent meg. A dal a gyermekkori traumák, és a negatív eltemetett emlékképek feldolgozásáról szól.

“Egyszer megkérdezték tőlem, hogy mi az a 12 emlék, amire emlékszem gyerekkoromból? Ahogy elkezdtem őket felidézni a legtöbb valamilyen negatív élmény, vagy emlék volt, pedig tudom, hogy sok jó dolog történt velem, viszont mintha az aktív „fotóalbumomban” csak negatív képek szerepeltek volna, így elkezdtem ezekkel foglalkozni. A dal tulajdonképpen a gyermekkori traumák és emlékek feldolgozásáról, valamint a generációs, „hozott” minták elhagyásáról szól.” – meséli Nemes Dávid, énekes/dalszerző.