Aki tudja, annak ez komoly kihívás. Aki nem, annak pedig a környezetének az. Aztán létezik rejtőzködő életképtelenség, ami egy adott helyzetben jön elő. A vakfolt esetében nagyon sokat segít, ha van olyan ember a közelemben, aki szeret, és akiben bízhatok. Ő lehet az, aki megfogalmazza, hogy milyen szokás, reakció, viselkedési probléma jelentkezik nálam, amiről látszik, hogy teljesen automatikus, és nem veszem észre. Csak úgy létezik, és adott esetben, helyzetben előlép, és meghatároz engem. Nagy szerencse, ha ez nem bántó a többieknek. Ha az, akkor legtöbbször gyerekkori trauma áll a háttérben, és ahhoz még több szeretet és bizalom szükségeltetik, hogy segíthessen egy barát. A vakfolt olyan, mint a vezetésnél a holttér. Valami kitakar, és nem látom.

Volt eset, amikor valakinek szóltak a családtagjai, hogy amikor érvelnek, vitáznak, akkor hajlamos volt megmondani mindenkinek a tutit, mintegy idő előtt lefojtva a társalgást. Ezt elsőre nem fogadta el, mert pont az volt a gyengesége, hogy nem képviselte határozottan a véleményét. Persze, ha többen állítanak valamit azok közül, akik szeretnek engem, akkor arra érdemes odafigyelni, mert lehet benne valami. Ebben volt, mert tényleg jelentkezett késztetése, hogy mindenkinek ő fogalmazzam meg a végszót. Hamar leállt vele, és szabadabbak is lettek a diskurzusaik.

A vakfolt megszüntetése két részből állhat. Az első, hogy tudatom magammal, hogy van ilyenem. A másik pedig az alázat, hogy elfogadjam, ha a tudtomra adják. Számomra ebben a legmagasabb szint egy lelkész volt, akit egyszer egy őt hevesen ellenző illető leköpött. A lelkész azt mondta, hogy megvizsgálja a köpő úriember érveit, mert hogyha csak öt százalékban is van igaza, akkor azt elfogadja, és változ(tat)ni fog.

A másik, rejtőzködő jelenség az, amikor egy adott helyzetben kiderül, hogy nem tudod, mihez kezdj, mit válaszolj, hogyan reagálj vagy dönts. Amikor sorra jönnek a szituációk, melyekhez még hasonlóval sem találkoztál korábban. Persze egy gyerek is ezt éli át, ahogyan felnő, csakhogy itt az élet nem feltétlenül megértő, és nem mindig ad annyi időt, hogy szépen beletanulj. Az vigasztal, hogy látod, hogy veled együtt mások is bénáznak. A bénázás az részben hozzá nem értés, de van, amikor egyszerűen lebénul az ember. Nem tudom, mit mondjak, mit tegyek. Frusztráló érzés. És mivel nincs próba-szülőség, anyaként vagy apaként is előfordulhat ilyen helyzet. Mondjuk, amikor először találkozol a gyereked intenzív vadkamasz élességével. Ám a megoldás itt is a szeretet. Mert akármennyit is bénázol, mindig lesznek olyanok, akik segítőkészen állnak hozzád.

Ilyen az egyik legnagyobb csoda, amikor előlép az Ember az ügyintéző személyéből, kézbe veszi, és teljesen elintézi az ügyedet, amivel odamentél. És igaz, hogy vannak helyzetek, melyeknél csak dermedten állsz, de aztán hozzászoksz (amennyire lehet), és igazad adsz Svejknek, hogy „Úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna”. Valami megoldás csak lesz, ha éppen akkor nem is tudjuk, merre döntsünk. És egyre kevésbé zavar, ha másvalaki szinte minden helyzetben jól dönt, ügyes és talpraesett. Megtanuljuk, belejövünk – szülőként is. Később pedig mi biztatjuk azt, aki korábbi magunkhoz hasonlóan, nem tud mit lépni egy adott helyzetben.

Van viszont egy vakfolt, ami minden embert érint, és emiatt rengeteg helyzet áll elő, melyekben élet-képtelenek vagyunk. Ez pedig az, amikor nem látjuk, hogy oda kellene menni Istenhez, és rendezni vele a kapcsolatunkat. Ha minden rendben lenne, akkor miért kellett meghalnia a fiának? A kapcsolatfelvételhez neki magának kell felnyitnia a szemünket, és ebben segíthetnek azok, akik ismerik és szeretik Őt is és bennünket is. Mert minden vakfolt szeretettel mutatható meg. Nem megszégyenítve, nem kárhoztatva, de azért jól érthetően mutatva azokat a rosszakat, bűnöket, melyek miatt történtek velem a félresikerült dolgok. Ahol nem én irányítottam az életemet, miközben észre sem vettem. Jó, ha tudjuk, hogy vannak vakfoltjaink, és ne fájjon az, ha cselekvésképtelenek vagyunk egy helyzetben. A legnagyobb téttel bíró vakfoltunkat pedig minél előbb szüntessük meg, hogy semmilyen rejtett rossz ne diktálhasson. Sok-sok Élet-képesség beindulhat ezután. A létrejött kapcsolat gazdagságáról nem is beszélve. 

„Jézus ekkor azt mondta: „Azért jöttem a világra, hogy ítéletet tartsak: hogy akik vakok voltak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.”

János 9,39