A tények azt mutatják, hogy nagyon sok gonosz ember él jól láthatóan igen kényelmesen. Nem tűnik úgy, mintha szenvednének. Gondtalanul élnek. Sőt úgy tűnik, élvezik is az életet. Ugyanakkor sok igaz ember szenved. Igyekszik Istennek tetsző módon élni, és az élet mégis nehéz. Jó szívvel ad másoknak, de gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy még neki sincs elegendő.

Jób barátainak a teológiája összeroppant a valóság súlya alatt. A tények egyáltalán nem igazolják az ő leegyszerűsítő teológiai elméletüket. Sok gonosz egyáltalán nem kapja meg azt a büntetést ebben az életben, amelyet megérdemelne, ugyanakkor nagyon sok igaz ember élete csupa szenvedés a bölcsőtől a sírig. Annak sem volt értelme, hogy Jóbot valamilyen titkos bűnnel vádolják, hiszen sok más, Jóbnál nyilvánvalóan sokkal gonoszabb ember egyáltalán nem szenvedett a bűnei miatt.

A világ igazságtalan. Sokszor az igazak szenvednek, és a bűnösök élnek jól. Ha az ember nem veszi tudomásul ezt a tényt, akkor minden tekintetben rideggé és sarkossá válik. Amikor vigasztalni szeretne, akkor csak olyanokat tud mondani, mint amilyen „vigasztaló” szavakat Jób kapott. Képtelen szembesülni a bűn miatt törött világ kegyetlen valóságával, és ártatlan embereket rejtett bűnökkel vádol.

Jézus élete és szolgálata megmutatja, hogy milyen kétarcú ez a világ. A világi gondolkodással szemben Jézus megmutatta, hogy a dicsőség magaslatait csak az alázat mélységein át lehet elérni (Fil 2,5–11). Azt tanította, hogy a teljes és értékes élethez vezető út az, ha az ember egészen odaszánja magát Krisztusnak és az evangéliumnak (Mk 8,34–38).

Sokan elutasítják Jézust és az ő útját. Azt a két lehetséges módot, ahogyan az emberek az életre tekintenek, Jézus a széles és a keskeny út képével hasonlította össze: „A szoros kapun menjetek be. Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. De szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Mt 7,13–14) Sokan úgy vélik, hogy az élet értelmét megtalálhatják itt és most, ebben az életben. Ezért kétségbeesetten igyekeznek elkerülni a nehézségeket, és arra törekszenek, hogy a lehető legtöbb örömben vagy boldogságban legyen részük, mielőtt meghalnak. De létezik egy másik út: Jézus útja. Ez a földi élet nem minden. Ez az élet csak a bevezetése annak a dicsőséges, isteni valóságnak, amely csak az örökkévalóságban tárul föl előttünk.