Akire most emlékezünk, látta a fájdalmakat, és ezzel a küldetéssel érkezett: „Az Örökkévaló Szelleme van rajtam, mivel felkent engem, hogy örömhírt mondjak a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, a vakoknak pedig szemük megnyílását, hogy megszabadítsam a szenvedőket és elnyomottakat, és hirdessem az Örökkévaló kegyelmének idejét”. Mindenórás állapotban alig találtak szállást a szülei, és egy istállóban született meg. Ha te otthontalan vagy, akkor osztozik a helyzeteddel, mert később sem volt hová a fejét lehajtania. A származása miatt neki kellett volna uralkodnia, s ha valaha méltánytalanul bántak veled, akkor ismeri azt az érzést. Egyből az életére törtek, s ha téged akartak valaha fizikailag bántani, akkor tudja, milyen az. Ha bántottak is, akkor gondolj rá, hogy neki ott volt a tépőhorgos korbácsolás majd a szögek. Egyszerű életet élt, miközben készült a küldetésére, s ha te is csendben készülsz valamire, ismerős neki a helyzeted. Amikor elindult a pályáján, félre akarták állítani, s ha téged is bárhol rossz szándék fogadott, amikor bemutatkoztál, akkor tudja, milyen az.

Így írják le: „Nem láttuk vonzónak külsejét, nem találtuk sem szépnek, sem érdekesnek. Az emberek lenézték őt, még barátai is elhagyták. Tudta, mi a fájdalom, és hogy mit jelent a betegség, de mi arcunkat eltakartuk, hogy ne is lássuk. Nem törődtünk vele.” Ha te szenvedtél már a középszerűséged miatt, ha lenéztek egy társaságban a szegénységed, a kinézeted, vagy bármi okán, akkor érteni fogod őt, ő pedig tudja, mit érezhettél. Ha fájdalomban, magányban vagy szenvedésben küszködsz, akkor tudd, hogy járt ezekben az állapotokban, nem kell bemutatnod, átélte azokat maga is, a legkitaszítottabb magányt pedig a kereszten, haldokolva. Azok egyike árulta el, akivel a legtöbb időt töltötte, aki előtt megnyitotta a szívét és a lelkét. Ha téged árult már el társad, barátod, bizalmasod, akkor tudja, min mentél keresztül. Ha téged is taszít az üres, felszínes, formailag megélt hit, akkor egy csapatban játszotok, mert az ilyenek ellen kelt ki a legerőteljesebben, mert ők járatják le a világ legtartalmasabb kapcsolatát.

Ha összefacsarodott valaki helyzete miatt a szíved, akkor pont úgy dobog, mint az övé. És ha szerettél volna segíteni, de nem akarták, pedig bajban voltak, akkor ő is tapasztalta ezt a borzasztó, tehetetlen érzést. Ha pedig érzékelted már a gonoszt egy ember pusztító szenvedélyénél vagy depresszív tönkretételénél, akkor tudd, hogy ugyanaz a gyűlölet mozgatta őt is a sötét erők ellen, mint amit te éreztél. Aztán, ha átélted, hogy pont akkor hagynak magadra, amikor a leginkább szükséged lett volna valakire, akkor tudja milyen az, mert ez történt vele is az elfogatása előtt. Ha pedig valaha megérintett az elmúlás szele, akkor azt is ismeri, bár ő önként vállalta a halált, hogy kimentsen abból bennünket. Ha pedig reménykedsz abban, hogy az Istenbe vetett bizalmad révén feltámadsz, akkor oda is elkísér majd, mivel ő is reménykedett, és fel is támadt.

Az tud igazán megérteni, aki maga is átment ugyanazon a sötét völgyön. Az élet betegeit jött gyógyítani, és ha valaki sikeregészségesnek véli magát, akkor csak helyzet és idő kérdése, hogy ez a becsapás szétfoszoljon.

Ez a kisgyerek szolgálni jött erre a világra, mégpedig az egész emberiséget, benne veled és velem. Átérezni a test és a lélek kínjait, de fel is kínálni a gyógyító szeretetet, a Jó erejét, minden, nekünk ártó gonosz legyőzésére, és a Tisztaság élményét, megbocsátva megannyi elkövetett bűnünket. Ha nem született volna meg, nem lenne reményünk az elmúlás felett. Így viszont van. Lehetetlen kifejezni annak a pillanatnak a jelentőségét, amikor közénk érkezett.