Náhum és jónás próféta szolgálati ideje között eltelt nagyjából egy évszázad alatt Szanhérib király Ninivét tette meg Asszíria fővárosának. Jónás idején a niniveiek megszívlelték a próféta figyelmeztetéseit, és megtértek bűneikből. Azonban nem sokkal ezután Ninive visszatért korábbi, szélsőségesen gonosz, kegyetlen és gőgös életmódjához. Ekkor Isten nem küldött újabb figyelmeztetést Ninivének, hanem Náhum révén meghirdette, hogy utoléri őket a végzet. Bár formailag Náhum próféciáit Ninivének – illetve az általa jelképezett egész Asszír Birodalomnak – címzi, valójában az a célja, hogy Júda népét vigasztalja és bátorítsa.

Isten fölhasználta Asszíriát arra, hogy saját népén végrehajtsa az ítéletet. Kr. e. 722-re Asszíria legyőzte Samáriát, és Izráel népének sok tagját fogságba hurcolta. Az ördögi és kegyetlen Asszíria gyorsan és keményen elbánt ellenségeivel. Ninivét vérszomjas és borzalmas tettekre képes, félelmetes és agresszív hatalomként ismerték akkoriban. Náhum szerint azonban e tetteik nem kerülték el Isten figyelmét (Náh 1,3).

Bár Isten kezében eszköz volt Asszíria, amelyen keresztül véghez vitte terveit, ez nem mentesítette az asszírokat a saját bűneikért járó felelősségre vonás alól. Isten egyszerre használta föl és ítélte meg őket. Isten arra készült, hogy ugyanazt tegye velük, amit ők tettek Izráellel. Viszont Asszíria eljárásával ellentétben Isten ítélete igazságos és tiszta. Nem szeszélyesen csapkodva büntet, hanem igazságosan ítéli meg ezt a lázadó népet.

A Ninivén végrehajtott ítélet Isten eljövendő haragjának az előképe, amely mindenkit utol fog érni, aki kegyelmét megveti, és ellene lázadva a saját gonosz útját járja. Mivel Isten mindent tud, tisztán lát mindent, amit az emberiség tesz. Mivel mindenható, bármikor megteheti, hogy a gonosz bármely formáját elpusztítsa. És mivel igazságos, tökéletesen megítél minden gonoszságot, amikor eljön az ideje.

Júda népe és a későbbi korok hívői reményre lelhetnek abban a tényben, hogy bár ez az élet tele van gonoszsággal és szenvedéssel, Isten végül minden rosszat helyretesz. Jézusnak köszönhetően a hívők örülhetnek, hogy Isten Krisztuson töltötte ki haragját, amelynek őket kellett volna sújtania bűneik miatt. Ezért nekik nem kell szenvedniük Isten haragjának a napján. Amíg Isten el nem hozza az új eget és az új földet, addig a hívőknek az a dolguk, hogy könyörögjenek minden népért, hogy megtérjenek a bűnből, és elfogadják a Krisztusban fölkínált üdvösséget. Jézus követőinek meg kell osztaniuk barátaikkal, családtagjaikkal, munkatársaikkal és minden néppel az üdvösség hírét, amely ingyen elérhető számukra, nehogy úgy járjanak, mint Ninive, amely a szent és igazságos Bíró ítéletét szenvedte el.

„Türelmes az Úr, de nagy a hatalma; senkit sem hagy az Úr büntetés nélkül. Förgeteg és forgószél kíséri az útján, felhő a lépteinek pora.”

Náhum 1,3