Elfedezve

Miután megmentette Saul seregét Góliát és a filiszteus sereg zsarnoksága alól, ez az ismeretlenség homályából előlépő egyszerű pásztorfiú egyetlen szempillantás alatt vált nemzeti hírességgé (1Sám 17–18). Évekkel később, miután trónra került, páratlan hűséggel viszonyultak hozzá, mert a nép minden reménye és vágya benne összpontosult (2Sám 5,1–5).

Bár Dávid rendkívüli odaadást tanúsított az Úr iránt, és jól vezette a népet, hatalmasat bukott. Betsabéval elkövetett házasságtörésének a piszkos részletei, az eltitkolására irányuló, gondosan kidolgozott, ám kudarcba fulladt próbálkozása és Betsabé férjének, Úriásnak az előre kitervelt meggyilkolása mind lelepleződött, amikor Isten elküldte Nátán prófétát, hogy szembesítse a királyt gonosztettével (2Sám 11–12).

Fölismerve, hogy vétke alapvetően Isten ellen irányult, Dávid töredelmes bánkódással és őszinte bűnbánattal reagált (Zsolt 51). Egyes írásmagyarázók szerint Dávidot az Úrtól nyert bocsánat és helyreállás (2Sám 12,13) késztette a 32. zsoltár megírására, amely Isten bocsánatát és azt a szabadságot magasztalja, amelyet ennek köszönhetően elnyerhet az, akinek „vétke elfedeztetett” (Zsolt 32,1).

Évszázadokkal később Pál a Zsolt 32,1–2 versét idézte, amikor kifejtette a teljes bűnbocsánatot és a tökéletes megigazulást, amelyet a hívők Krisztus kereszt­ áldozatának eredményeként kapnak Istentől (Róm 4,6–8).

A bűnért cserébe felkínált tökéletességet nem érdemeljük meg; nem is szolgálhatunk rá jó cselekedetekkel vagy helyes viselkedéssel; ezt egyedül kegyelemből, hit által kaphatják meg Isten követői (Ef 2,8).