Fóris Rita: Olyan szép

Mint a Liget fasorának gesztenyefa virága, 
Mint a Falnál elduruzsolt férfiember imája, 
Mint a tenger nagy vizének fergeteges zúgása, 
Mint az égszínkék ég tovaszálló gúnárja. 

Mint a széles mező vadvirágos illata, 
Mint az éjsötét ég végtelen sok csillaga, 
Mint az alkonyatnak szivárványos izzása, 
Mint a gyertyák sorban állva, várva egy-egy imára…
ilyen az Ő tökéletes, megteremtett világa.

Olyan szép, gyönyörű szép, 
végtelen, határtalan, 
lenyűgöző, fel nem fogható ez az ajándék! 

Mint a felkelő nap gyengéd fénye, melege,
Mint az őszi erdő lehullajtott levele,
Mint a hajnali pék illatozó kenyere, 
Mint a boldog vőlegény és jobbján az ő kedvese. 

Mint a forrás vize égető nap hevében, 
Mint nyári eső után gyémántcsepp a levélen,
Mint a gyermek anyja karján elmerülve egészen, 
Mikor látja olthatatlan szeretetét szemében.

Olyan szép!